Magyarországon jelenleg is több vállalkozásfejlesztési intézmény működik, azonban mind ez ideig nem alakítottak ki sehol olyan központot, amely kutatók és diákok számára egyaránt nyitva áll. Az MVA-t pedig heti rendszerességgel keresik meg különböző oktatási intézmények, illetve tanulók, akik kis- és középvállalkozásokkal (kkv) kapcsolatos kutatásukhoz keresnek információt. E tapasztalatok alapján kezdeményezi az MVA a Dokumentációs Tár kialakítását.
A Dokumentációs Tárban természetesen nemcsak az MVA saját gyűjteménye, hanem számos egyéb szervezetnél megtalálható vállalkozásfejlesztési dokumentum is hozzáférhető lesz. Az MVA arra törekszik, hogy a hazai érdekképviseletektól, kkv-kal foglalkozó civil szervezetektől és oktatási intézményektől, kormányzati szervezetektől, gazdaságkutató vállalkozásoktól minden publikus, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó dokumentumot, könyvet, folyóiratot, kiadványt, vagy az ezek fellelhetőségi helyét

internetes linkgyűjteményt megkapjon.
Ezzel párhuzamosan hasonló kapcsolat kialakítását kezdeményezi egyéb európai és nemzetközi szervezetekkel is, hogy magyar és külföldi gazdasági folyóiratok, szakmai kiadványok hozzáférését egyaránt képes legyen biztosítani. Az MVA a működés során számít a felhasználók észrevételeire is, és igényeikhez alakítja majd a központ működését és a rendelkezésre álló információkat.
A Dokumentációs Tár használata díjtalan lesz, és bár az abban elhelyezett anyagokat nem lehet kölcsönözni, csak a helyszínen vizsgálni, az MVA lehetőséget biztosít arra, hogy a látogatók a dokumentumokról kedvezményes áron fénymásolatotkészítsenek, valamint az interneten rendelkezésre álló információkat kinyomtassák.

A Dokumentációs Tár címe:
1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.

1. Az egyszerűsített vállalkozói adó lényegi ismérvei

A kormány programjában foglaltaknak megfelelően 2003. január 1. napjától új adónemmel bővült a magyar adórendszer. Az egyszerűsített vállalkozói adót (a továbbiakban: eva) bevezető 2002. évi XLIII. törvény rendelkezései elsősorban a kisvállalkozások közterheinek mérséklését, az adminisztrációs terhek csökkentését, és ezáltal az EU-csatlakozásig hátralevő időben a kisvállalkozások megerősítését célozzák.

Az eva olyan adónem, amely az adó alapja után megfizetett 15 százalékos mértékű adóval kiváltja:

- egyéni vállalkozók esetében:

• a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót;
• a cégautó adót;
• az általános forgalmi adót;

- a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében:

• a társasági adót;
• a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
• a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;
• a cégautó adót;
• az általános forgalmi adót.

Az eva választására jogosult, azaz adóalany lehet:

a) az egyéni vállalkozó;
b) a közkereseti társaság; c) a betéti társaság;
d) a korlátolt felelősségű társaság; e) a szövetkezet;
f) az erdőbirtokossági társulat; g) a végrehajtói iroda;
h) az ügyvédi iroda;
i) a szabadalmi ügyvivői iroda.

Az eva rendszerében kizárólag az egyéni vállalkozó, illetve, a vállalkozás adott évi bruttó árbevétele képezi az adó alapját, amelyet az evatörvényben tételesen felsorolt növelő és csökkentő tételekkel korrigálni kell. Az eva mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Az evaalany az egyszeri, nagy összegű adófizetési kötelezettség elkerülése érdekében negyedévente adóelőleget fizet. Az adóadminisztrációs terhek csökkentése érdekében az evaalanyok évente csak egyszer kötelesek adóbevallást benyújtani és evát fizetni. A bevallás és megfizetés határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő, más adóalanyok esetéhen az adóévet követő év február 15. napja.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére vonatkozó előzetes elképzeléseknek megfelelően az eva választása az adózó kisvállalkozások és egyéni vállalkozók számára a nyilvántartási rendszer egyszerűsödését is eredményezte.

2. Az evatörvény eddigi, valamint az uniós csatlakozás kapcsán várható módosításai

A 2003. január 1-jével bevezetett eva tehát összetett adó, amely magában foglalja a jövedelemadót (személyi jövedelemadó vagy társasági adó) és a hozzáadott-érték adót (Magyarországon: általános forgalmi adó). Ennek következtében már az evatörvény hatálybalépése előtt, 2002 novemberében felmerült, hogy az új adó nagy valószínűséggel a közösségi jogba ütközik. Egészen pontosan az általános forgalmi adóra (a továbbiakban: áfa) vonatkozó szakaszairól vélték azt a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium tisztviselői, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások során problémát okozhatnak. Az eva ugyanis az eredeti rendelkezések szerint 15 millió forint éves bevétel alatt¹ helyettesíti - sok más adófajta mellett - az áfát is, egy évi 15 százalékos átalányadó fizetésével. Egyes akkori értelmezések szerint a vonatkozó uniós irányelvek pedig ilyen összegű bevétel mellett ezt már nem teszik lehetővé.

Mások viszont kitartottak azon véleményük mellett, hogy valójában semmilyen kötelezettség nem terheli Magyarországot mivel az EU egyetlen ajánlást, rendelkezést, irányelvet sem adott ki ezzel az adónemmel kapcsolatban. Ugyanakkor kifejtették azt is, hogy bár az Unióban ismert az átalányadózás, és áfa-átalányadó is létezik, az evahoz hasonlóan összetett átalányadót eddig még nem alkalmaztak,

ezért az valószínűleg hosszabb vizsgálatot igényel az EU részéről.

Mint ismeretes, az EU alacsony harmonizációs fokon álló adópolitikája elsősorban arra irányul, hogy a tagállamok adószabályainak különbözőségéből eredő kereskedelemtorzító tényezól~et kiküszöbölje. Ennek megfelelően a közvetlen adózás területén a legelőrehaladottabb közösségi jogalkotás a társasági adókat illetően valósult meg, de teljes harmonizációról természetesen ebben az esetben sincs szó. Így például a kis- és középméretű vállalkozások adóztatása területén a bizottság pusztán ajánlásokat fogalmazott meg bizonyos részterületeket illetően. Természetesen az adózás területén is ki kell majd küszöbölni azokat a még meglévő szabályokat, melyek hátrányosan különböztetnék meg más tagállam állampolgárait. A közösségi adóharmonizáció fő területe egyébiránt a közvetett adózás, így többek között az áfa, jövedékiadók.

A magyar kormány által a következő évekre tervezett, a gazdaságot érintő jogszabályokat illető változásokról egyébként a Pénzügyminisztérium honlapján megtalálható „Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához 2003” című dokumentumból lehet tájékozódni.

Az adópolitikában a 2004-2006. évi időszakra tervezett változtatások többsége közvetlenül levezethető a gazdaságpolitika súlyponti kérdéseiből, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeiből. A 2003-tói bevezetett, a kisméretű vállalkozások számára biztosított egyszerűsített adózási mód, az eva feltételei a tapasztalatok alapján pontosabbá és egyszerűbbé válnak.

A Pénzügyminisztérium 2003. februárjában kiadott közleménye szerint a kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztést. A korrekciós, technikai jellegű változtatások a 2003-tól hatólyos adótörvények alkalmazásával összefüggésben felmerult értelmezési problémák kiküszöbölése, továbbá a kettős adóztatás egyértelmű kizárása miatt váltak szükségessé.

Az eváról szóló törvény módosítása egy általános jellegű adóalap-korrekciós tétel beiktatásával biztosítja, hogy az erre áttérő adózóknak nem kell kétszeresen adót fizetniük. A törvénymódosítás a negyedéves adóelőleg-fizetés szabályait is kiegészíti, oly módon, hogy egyes adóalap-módosító tételek már negyedéves szinten, az adóelőleg megállapításkor alkalmazhatóak legyenek.

A helyi adókról szóló törvény pontosításával minden jogalkalmazó számára egyértelművé vált, hogy miként kell megállapítani az iparűzésiadó-alapot, abban az esetben, ha az eva alanya nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, és nem kívánja alkalmazni az iparűzésiadóalap-megállapítás egyszerűsített módját. Az evát választó vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése nem valósulhatott volna meg teljes mértékben a helyi iparűzési adó szabályainak módosítása nélkül. Az iparűzési adó alapjának általános szabályolc szerinti kiszámításához továbbra is szükség lenne a vonatkozó költségszámlák gyűjtésére; a módosítás révén viszont az iparűzési adó alapja az érintett körben az eva alapjának 50 százalékában is meghatározható, amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel.

Mivel az evatörvény kettős adózást kiszűrő módosítása érinti a folyamatosan teljesítettnek minősülő ügyletek körét is, indokolt volt az egyértelmű szabályozás érdekében a többi áfaalanyra vonatkozóan is megfogalmazni a 2002-ró12003-ra való átmenet szabályait. A módosítás alapján az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2002. december 31. napján hatályos szabálya szerint folyamatos teljesítésnek minősülő olyan termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén, amelyeknél az elszámolási időszak kezdete 2003. január 1. napja előtti, az áfatörvény 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kormány 2003 szeptemberében született döntése alapján 15-ró1 18 millió forintra emeltélc fel az egyszerűsített vállalkozói adó választásához megengedett bevételi határt. Az eva új értékhatárának megállapításánál a politikai döntés az emelésre vonatkozott, ám azt, hogy ez milyen mértékű legyen, már szűk szakmai megfontolásoly határozták meg. A végső döntésnél az uniós szabályokat vették figyelembe, ott ugyanis 70 ezer euró (megközelítőleg 18 millió forint) alatti bevételek esetén engedélyeznek eltérést az általános adójogszabályoktól.